A szavaknak ereje van, tudja ezt a legtöbb szülő, mégis kontrollálatlanul, a szavak jelentésére történő reflexió nélkül dobáljuk meg az ovisokat verbális nyilakkal. Mindezt úgy, hogy kijelentéseinket az esetek nagy részében színtiszta jó szándék vezérli. Vegyük például a következő szituációt:
Pistike fára mászik (nem mamutfenyőre, hanem cserje méretű diófára). Édesanyja, pedig aggódva szajkózza: „Vigyázz, megcsúszol, le fogsz esni!”
Ha így szólunk a gyerekhez, ezzel nem csupán belerondítunk a famászás örömébe, hanem rejtett üzeneteket is közvetítünk neki a világról és benne saját magáról. Ezek az üzenetek a gyerek fejében - mint kis magvak - növekedésre készen várják, hogy hasonló kijelentésekkel öntözzük őket, és ha egyszer kikelnek, tartósan beépülnek a gyermek személyiségébe.
Különösen fontosak az úgynevezett Te-üzenetek. Egy gyerek tele van kérdésekkel: Ki vagyok? Milyen vagyok? Hol a helyem? Ezek a kérdések kulcsfontosságúak az önmeghatározás, identitás formálás szempontjából, ezért minden olyan elhangzott szónak nagy a tétje, ami érinti ezeket a témákat. Gyakran hallunk felnőtteket lamentálni: "Nem vagyok jó semmire", "Egy rakás szerencsétlenség vagyok", "Nekem soha semmi nem sikerül." Ezek a gondolatok, noha felnőtt szájat hagytak el, olyan életkorban születtek és rögzültek, amikor az „én” még képtelen volt megkérdőjelezni a rá irányuló megállapítások igazságtartalmát.
A negatív Te-üzenetek helyett törekedjünk arra, hogy mindenkoron a gyerek aktuális viselkedését minősítsük. Azaz Pistike nem lusta, hanem 2014. május nyolcadikán négy óra hét perckor bicskanyitogatóan lassan pakolja össze a játékait. Fontos hangsúlyozni, hogy ilyen esetben is léphetünk fel határozottan („Dühös vagyok, amiért nem figyeltél arra, amit kértem; kérlek, most rögtön tedd el a játékaidat!”), viszont ezt a nélkül tesszük, hogy szavainkkal tartós kárt okoznánk. Az éremnek szerencsére van egy másik oldala is. A Te-üzenetek támogathatják is a gyermeki személyiség épülését, amennyiben az alábbi tartalmakat közvetítik:
- Jó ember vagyok.
- A legtöbb emberrel jól ki tudok jönni.
- Rendszerint ki tudom számítani a dolgokat.
- Eszes vagyok.
- Kreatív vagyok.
- A testem erős és egészséges.
Haladók kombinálhatják is a dorgálást és a pozitív Te-üzeneteket egyazon irgum-burgum keretén belül. („Te sokkal okosabb vagy annál, hogy így viselkedj. Miért nem veszel egy nagy levegőt és találsz ki valami jobbat, ha osztozni akarsz vele a kisautón?”) Ilyen esetben egyszerre hívjuk fel a gyerek figyelmét a nem kívánatos viselkedésre és erősítjük meg abban, hogy attól függetlenül klassz kiskölyöknek tartjuk, hogy most épp csapnivalóan rosszul viselkedett.
/Forrás: Steve Bidduph: Hogyan neveljünk boldog gyereket/
