Jó ovikat és jó módszereket. Olyanokat, amelyek segítenek egy befogadóbb társadalom létrehozásában.

Norvégia a boldog országok között is a legboldogabbnak számít a kutatások szerint. Mind gazdaságilag, mind társadalmilag tudnak valami nagyon jót. Utóbbi pedig, ha az előnyös gazdasági helyzetből következik, ha nem, akkor is tudunk tőlük ötleteket csenni.  Ezért megyünk Norvégiába.

A Norvég Civil Támogatási Alap, a Kárpátok Alapítvány és az Ökotárs Alapítvány által meghirdetett „Legyél te is on the spot!” című pályázaton elindultunk, és támogatást nyertünk. A cél az, hogy egy Magyarországon aktuális társadalmi problémát fogalmazzunk meg, és nézzük meg, hogy a világ legboldogabb helyén vajon hogyan oldják meg azt.

Óvodapszichológusként a mindennapi munkánk során tapasztaljuk, hogy a másság kezelése gyerekcipőben jár a hazai óvodákban. Ha egy kisgyerek különbözik társaitól, az óvoda az a társas terep, ahol először szembesül másságával, az óvó nénik, szülők és a csoporttársak reakcióin keresztül. Az óvoda emellett nem csak saját magáról, hanem a gyereket körülvevő világról is képet nyújt a kicsik számára. Közvetíti azokat az értékeket, normákat, amiket adott korban fontosnak tartunk, azaz mondhatjuk, hogy az óvoda tükre a társadalomnak. Ugyanakkor az óvodák nem csak leképezői a többségi rendnek, hanem tanítják is a gyermekeket a társadalom által elfogadott viselkedési mintákra, így fenntartói is a társadalom problémáinak. Éppen ezért hatalmas a gyermekekkel foglalkozó óvodai szakemberek felelőssége, hiszen az óvodában dől el, hogy a másságát elfogadni tudó, magabiztos gyermekeket küldenek-e az iskolákba, illetve hogy sikerül-e olyan közösségeket formálniuk, amik később egy szolidárisabb társadalomban elemeit képezhetik.

Három olyan témát választottunk, amelynek helyes kezelése hozzájárulhat ahhoz, hogy a gyerekek befogadóbb, toleránsabb felnőttekké váljanak:

1)      Az eltérő fejlődésű gyerekek helyzete az óvodában. Azon belül is az autizmus spektrum zavaros gyerekek óvodai nevelése nem speciális csoportban. Hogyan talál hangot velük az óvónő, a többi gyerek, azok gyerek szülei. Hogyan adunk helyet ezeknek a gyerekeknek az óvodai csoportban, és ezzel milyen mintát nyújtunk az autizmussal élő felnőttek elfogadására a társadalomban?

2)      A migráns gyerekek helyzete a magyar ovikban. Nálunk ez a kérdés leginkább a távol keleti gyerekeket érinti, akik sokszor nyelvismeret nélkül érkeznek meg az óvodába. Hogyan fogadja őket az ovis csoport és hogyan fogadjuk a migránsokat a társadalomban?

3)      A nemi nevelés témaköre. A nők által monopolizált óvodapedagógia, a sztereotip nemi szerepekre nevelés, a társadalmi szintű homofóbia óvodai gyökerei, tabuk és szorongások a túlságosan megengedő neveléssel szemben.

Ezek azok a kérdéskörök, amiket megvizsgálunk itthon, nyáron pedig Norvégiában is. Szeretnénk minél több olyan módszerrel szolgálni, ami adott helyzetekben konkrét megoldási ötleteket ad majd szülőknek és óvodapedagógusoknak.

Azoknak, akik idáig eljutottak a cikkben, álljon itt bónuszként a videós bemutatkozónk a pályázati anyagból :)

/ A kép forrása: www.michelledupont.com.au /